Tedd fel ezeket, mielőtt bármit felhasználsz, és ebben a sorrendben tedd fel őket. A sorrend számít: a későbbi kérdésekre fordított erőfeszítés kárba vész, ha egy korábbi kérdésre nemleges a válasz.
1. Ki tette közzé ezt? Nem az, aki közzétette — hanem aki kiadta. Egy nyilvántartásról készült képernyőkép nem maga a nyilvántartás. Egy szankciós lista összesítő által közzétett másolata nem maga a szankciós lista. Kövesd vissza ahhoz a szervhez, amely előállította, és ha nem tudod, ez a válaszod.
2. Miért tették közzé? A nyilvántartások azért léteznek, hogy támaszkodjanak rájuk, és általában körültekintően készülnek. A sajtóirodák azért léteznek, hogy meggyőzzenek. A kereskedelmi összesítők azért léteznek, hogy előfizetéseket értékesítsenek, és érdekükben áll, hogy teljesnek tűnjenek. Egyik sem kizáró ok; mindegyik megváltoztatja, mekkora súlyt képvisel egyetlen bejegyzés.
3. Mikor fennálló állapotot ír le? Két dátumról van szó, és ezek ritkán azonosak: amikor a nyilvántartásba bejegyzés került, és amikor azt legutóbb frissítették. Egy igazgatót feltüntető cégnyilvántartás azt mutatja, hogy ki volt igazgatóként nyilvántartva azon a napon, amikor a nyilvántartásba legutóbb bejegyzést tettek. A szankciós listákat folyamatosan módosítják, és a listáról való törlések kevésbé feltűnőek, mint a listára kerülések.
4. Minek kellene igaznak lennie ahhoz, hogy ez téves legyen? Ha a válasz az, hogy „valakinek adminisztrációs hibát kellett volna elkövetnie”, a nyilvántartás valószínűleg megbízható. Ha az, hogy „valakinek nem kellett volna frissítenie”, tételezd fel, hogy nem frissítette. Ha az, hogy „valakinek őszintének kellett volna lennie”, állj meg.