A felkészülési tanácsok szinte mind csendben abból indulnak ki, hogy egy egészséges felnőtt le tud vinni egy táskát négy emeletnyi lépcsőn. Készüljenek fel azokra a háztartásukban élőkre, akikre ez nem igaz.
Írják össze, mire van ténylegesen szükségük. Gyógyszerek és adagok. Felszerelések: szemüveg, hallókészülék és annak elemei, járókeret, kerekesszék, sztóma- vagy katéterellátmány, inkontinenciatermékek. Minden, ami hálózati áramot igényel — oxigénkoncentrátor, porlasztó, betegemelő —, és hogy mi történik vele áramszünet esetén.
Kérdezzenek rá most, mi a helyi eljárás. Sok országban és önkormányzatnál nyilvántartják azokat a lakosokat, akiknek segítségre lenne szükségük a kitelepítéshez, és sokan, akikre ez vonatkozik, még soha nem hallottak erről. Országuk katasztrófavédelmi hatóságánál érdeklődjenek.
Két ember, nem egy. Mindenkinek, aki segítség nélkül nem tud távozni, két olyan emberre van szüksége, akik tudnak a létezéséről és arról, hol lakik — mert egyikük máshol lesz.
Egy napra elegendő készlet minden nélkülözhetetlenből az ajtaja mellett egy táskában, olyan valaki által összecsomagolva, aki tudja, mit használ.
A siketség és vakság megváltoztatja a tervet. A sziréna nem jelent figyelmeztetést annak, aki nem hallja, és az írásos értesítés sem jelent figyelmeztetést annak, aki nem tudja elolvasni. Állapodjanak meg, ki felel azért, hogy kopogással értesítse őket.